Kévés György és munkatársai: Földvári Éva és Kovács András építészek tervezték és generálkivitelezték az Orczy Fórum városközpontot: 16 milliárd forint, 64 ezer nm beépített területet. Az Ybl-díjas, Kossuth-díjas, Príma-díjas, Magyar Művészet-díjas építész markáns véleményét nem rejti véka alá: az építőipar velejéig korrupt. Az Építész Kamara be is perelte. Szerinte a külföldiek felvásárolták az üres telkeket, bespájzoltak, és most egyelőre hagyják parlagon heverni.

A régi reklámhordozókról remek összefoglalót lehet találni a szomszédban, ám nem csak ezek maradtak itt az előző rendszerből. Lehet róla vitatkozni, kinek tetszik, kinek nem, egy biztos: sok ember gyerekkorát idézi.

A házak falán/tetején ücsörgő neonokon kívül itt vannak még a hírdető oszlopok, most már meztelenre csupaszítva, 20 évvel a rendszerváltás után is a világba szórva rég megszűnt cégek, vállalatok termékeit, szolgáltatásait. 

Az a helyzet, hogy ezeket elkezdték kiszedni, helyettük gondolom új, plexi borítású oszlopok lesznek.

Új betontámfal-ívek nőnek ki a budai alsó rakpart mentén a Margit híd budai hídfőjének környezetében és attól 1,2 km hosszban észak felé. Nagy erőkkel folyik a rakpartszélesítés a Duna-part II. kerületi szakaszán, az Újlaki rakparton. A tavaszi áradás miatt a vízszint jelenleg a támfal pereméig ér. A 4-6-os villamos ablakán kinézők többsége valószínűleg nem is sejti, hogy ami épül, nem árvízvédelmi létesítmény, hanem a régóta tervezett budai sztráda rövid csökevénye.

Hatalmas ovációval fogadtam a blog.hu tegnapi levelét a Gramofon Online indulásáról, mert nagyon szeretem a század első felének magyar könnyűzenéjét. Mondjuk az eszembe sem jutott, hogy az Urbanistán is használni fogom tudni. Pedig itt van ez a pompás kis kuplé, amelyik egyből szertefoszlatja a "régen minden sokkal klasszabb volt" illúzióját. Na nem azért, mert vacak a szám, hanem mert bemutatja, milyen volt a pesti tömegközlekedés 1911-ben. 99 éves korához képest baromi jól szól, bár azért nem hiszem, hogy ez lesz a himnusza a Villamost a Rákóczi útra!

Képzelje el, hogy reggel felébred, és egy hatalmas fal magasodik ablaka előtt. Képzelje el, hogy az önkormányzatnál elmondják: sajnálják, de legálisan húzták fel. Soha többet nem látja a napfényt, mert egy vállalkozó hotelt épített bérháza udvarára, két méterre az ön ablakától, aztán belebontott egy védett épületbe, és a hivatal szerint mindez a jó ízlés jele. Ez nem Kafka-novella, hanem egy 5. kerületi történet.

2009. április 7.

„Nem szabálytalanul romlott a lakók helyzete, hanem teljesen szabályosan” – foglalta össze a Belváros főépítésze, Cselovszki Zoltán az egyik kerületi házban zajló eseményeket.